ASTROLOGOS

Ezt a szembenézést én (sem) értem. Például, ugye szokták mondani, hogy amitől félsz, abba bele kell menni. Pl valakinek tériszonya van, az ugorjon ki egy repülőből ejtőernyővel, és akkor elmúlik (nyilván évekig kellene készülni erre az elhatározásra:-) ). De ezek nem pontosan arról szólnak, aminek látszanak. Úgy értem, én pl. félek a vezetéstől. De nyilván, ez csak kifejeződési formája valaminek, nem? Mint ahogy elmentem síelni életemben egyszer, és nem mertem megengedni a sebességet. Amint éreztem, hogy úgymond "kontrollálhatatlan" lesz a sebességem, inkább elestem szándékosan. Akkor jöttem rá, hogy valami iszonyatos félelem van bennem, amint a testi épségemet veszélyben érzem. A vezetésnél is ugyanezt érzem. Azt mondják, pont azért kell belemennem, hogy megszűnjön. De vajon ha mondjuk megtanulok jól vezetni, akkor már nem fogok félni síeléskor? Hogy oldjam fel ezt a félelmet, a konkrét kifejeződési formákkal való szembenézés segít?

Minden területen le kell győzni a gyengeségeink. És nem minden félelem gyengeség, van egészséges félelem-érzet is, ami tényleg megóv attól, hogy kockáztassuk a testi épségünk. De szerintem, ha néhány területen elkezdünk dolgozni magunkon, kitolni a kényelmes életmóddal egészségtelenül betolódott-eltolódott félelemküszöbünk, akkor az formálni kezd minket annyira, hogy más helyzetekben is egyre bátrabbak (és lehetőleg nem vakmerőek) leszünk. Mert ha a fizikai fájdalommal, sokszor inkább csak kellemetlenségekkel kapcsolatban megszokjuk, hogy nem életveszélyt jeleznek, akkor már könnyebben viseljük őket később bármilyen eltérő helyzetben.